Mi az a munkavédelem? És mi az a kockázatértékelés? És kell-e nekem ezzel egyáltalán foglalkozni? És ha igen akkor mennyire?

Csupa olyan kérdés ami egy Vállalkozó fejében megfordul, amikor először meghallja azt a szót, hogy „munkavédelem„.

Kezdjük az elején…

A munkavédelem célja a balesetek, egészségi károsodások elkerülése, megelőzése, amit a biztonságos munkakörülmények kialakítása és a munkavédelem alapvető szabályainak ismerete segít.

A munkavédelem előírásainak, szabályainak megismerésében természetesen a segítségére leszünk.

FONTOS TUDNI !!! …hogy az alábbi cikkben leírtak csak egy kivonatot képeznek a legalapvetőbb teendőkről, és nem fedik teljes mértékben az összes munkavédelmi feladatot, hiszen egy Vállalkozásnak igen szerteágazó előírásoknak kell megfelelnie működése során. Nem esik szó itt többek között a veszélyes anyagok kezeléséről, építőipari munkavédelmi koordinációról, stb…

1. Kockázatértékelés

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, melyben a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatokat elemzi. Ezt már a Vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt el kell végezni. Kockázatértékelést csak munkavédelmi szakember készíthet.

A kockázatértékelésről bővebben itt olvashat.

2. orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkavállalónak a munkába állás előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Ezt követően a vizsgálatot az „orvosi vizsgálatok rendje” szerinti gyakorisággal meg kell ismételni. A vizsgálatok elvégzésének rendjét és eredményét a munkáltatónak írásban dokumentálnia kell.

3. Munkavédelmi oktatás

A munkavállalók részére, munkába álláskor, és évente megismételve munkavédelmi oktatást kell tartani, amit dokumentálni kell. Az elméleti oktatás keretében az érintett munkavállalóval a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez kapcsolódó előírásokat, szabványokat, magatartási szabályokat kell megismertetni. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör és beosztás szerint szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Az oktatás keretén belül ki kell térni a veszélyhelyzetben, illetve a rendkívüli munkavégzés körülményei között tanúsítandó magatartás elsajátítására is.

A munkavédelmi oktatásról bővebben itt olvashat.

4. Munkavédelmi képviselő 

Azon munkáltatók esetében, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 20 főt, munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselő képviseli a munkavállalók érdekeit, tanácskozásokon vesz részt. Továbbá a munkáltatóval együttműködve kialakítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés környezetét.

5. Egyéni védőeszköz juttatás rendje

A munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Munkavédelmi törvény 56. §

6. Veszélyes gépek üzembe helyezése

Veszélyes gépek üzembe helyezését Ön (mint Vállalkozó vagy ügyvezető) rendeli el, azonban ez előtt a veszélyes gépeket munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell alávetni. Ez természetesen munkavédelmi szaktevékenység. A veszélyesnek minősülő gépek jegyzéke az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében található.
 

7. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletnek megfelelően, attól függően, hogy az Ön Vállalkozása milyen veszélyességi osztályba tartozik és hány alkalmazottja van, Önnek minimum az alábbi munkaidőben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia:  

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 2 órában
• 10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 2 órában
• 50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
• 501-1000 munkavállaló között 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
• 1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
• minden további megkezdett 600 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
• 10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
• 50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakember napi 2 órában
• 501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
• 1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
• minden további megkezdett 800 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
• 10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
• 50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
• 501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
• 1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben