Vállalkozás Archives – Active Safety

Kisvállalkozások munkavédelme

szbalazs — Thu, 13 Jun 2019 08:20:14 +0000

Az Ön Vállalkozásának kevés az alkalmazottja, vagy esetleg egyáltalán nincs is, mert csak Ön dolgozik benne egyedül?

Ráadásul nem is veszélyes munkát végeznek, hiszen csak az irodában ülnek, ingatlan közvetítéssel, könyveléssel vagy kozmetikával foglalkoznak, körmöt festenek, manikűröznek, stb…

Akkor meg minek a munkavédelemmel foglalkozni, nem?

Nos, ez tévedés…már egy 1 fős vállalkozásnak is meg kell bizonyos feltételeknek felelnie, kell bizonyos dolgokkal foglalkoznia, aminek hiányáért egy hatósági ellenőrzés során súlyos büntetésekre lehet számítani.

Ezek közül az egyik legfontosabb talán a kémiai kockázatértékelés, amit minden olyan vállalkozásnak meg kell csinálnia, aki veszélyes anyagokkal dolgozik.

Jó, de mi nem vagyunk vegyi üzem, nem használunk veszélyes anyagokat…

A vállalkozások több veszélyes anyagot használnak, mint azt Ön gondolná. Ha használnak pl. a felmosáshoz vegyszereket (hypo, domestos és társai…) vagy kézfertőtlenítőt, ami sokszor tűzveszélyes anyag, akkor de, Ön veszélyes anyagokkal dolgozik, és ebben az esetben kémiai kockázatértékelést kell készíteni.

A kémiai kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi szaktevékenység, így csak munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy csinálhatja.

Biztonsági adatlap

Szintén ehhez a témához tartozik, hogy a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait le kell tölteni a gyártó honlapjáról. A biztonsági adatlap tartalmazza a legfontosabb információkat arról, hogy hogyan kell tárolni és felhasználni az adott anyagot, milyen védőeszközök szükségesek a használata közben, illetve mi a teendő expozíció (a veszélyes anyaggal való érintkezés, lenyelés, stb…) esetén.

Természetesen a kémiai kockázatértékelés csak egy dolog a sok közül amit meg kell csinálni. Amennyiben az Ön Vállalkozásának legalább egy alkalmazottja van, akkor az érdemes lehet elolvasnia az alap munkavédelmi követelményekről szóló blogot is. Persze vannak speciális követelmények is, attól függően, hogy az adott Vállalkozásnak mi a profilja, hiszen nyilvánvalóan más veszélyek vannak jelen pl. egy asztalos üzemben és egy szolárium-szalonban.

The post Kisvállalkozások munkavédelme appeared first on Active Safety.

Védőeszköz juttatási rend

szbalazs — Mon, 03 Jun 2019 12:25:45 +0000

A munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége. A munkavédelmi törvény értelmében a munkáltatónak írásban kell meghatározni az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat. Ez a dokumentum az egyéni védőeszköz juttatási rend.

A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként az egyéni védőeszköz juttatási rendben határozza meg azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat is.

A védőeszközök kiválasztása és a védőeszköz juttatási rend meghatározása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

A védőeszköz juttatási rend kialakítása során meg kell határozni a kockázatok jellegét és mértékét, biztosítani kell a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok figyelembevételével kell kiválasztani.

Az egyéni védőeszköz juttatási rend többek között tartalmazza:

a védőeszköz ellenőrzésére, tárolására, cseréjére,
karbantartására,
az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelésére,
továbbá a védőeszköz használatának feltételeire (beleértve a használat időtartamát is)

vonatkozó információkat.

The post Védőeszköz juttatási rend appeared first on Active Safety.

Munkavédelmi alapok

szbalazs — Tue, 28 May 2019 13:30:23 +0000

Mi az a munkavédelem? És mi az a kockázatértékelés? És kell-e nekem ezzel egyáltalán foglalkozni? És ha igen akkor mennyire?

Csupa olyan kérdés ami egy Vállalkozó fejében megfordul, amikor először meghallja azt a szót, hogy „munkavédelem„.

Kezdjük az elején…

A munkavédelem célja a balesetek, egészségi károsodások elkerülése, megelőzése, amit a biztonságos munkakörülmények kialakítása és a munkavédelem alapvető szabályainak ismerete segít.

A munkavédelem előírásainak, szabályainak megismerésében természetesen a segítségére leszünk.

FONTOS TUDNI !!! …hogy az alábbi cikkben leírtak csak egy kivonatot képeznek a legalapvetőbb teendőkről, és nem fedik teljes mértékben az összes munkavédelmi feladatot, hiszen egy Vállalkozásnak igen szerteágazó előírásoknak kell megfelelnie működése során. Nem esik szó itt többek között a veszélyes anyagok kezeléséről, építőipari munkavédelmi koordinációról, stb…

1. Kockázatértékelés

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, melyben a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatokat elemzi. Ezt már a Vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt el kell végezni. Kockázatértékelést csak munkavédelmi szakember készíthet.

A kockázatértékelésről bővebben itt olvashat.

2. orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkavállalónak a munkába állás előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Ezt követően a vizsgálatot az „orvosi vizsgálatok rendje” szerinti gyakorisággal meg kell ismételni. A vizsgálatok elvégzésének rendjét és eredményét a munkáltatónak írásban dokumentálnia kell.

3. Munkavédelmi oktatás

A munkavállalók részére, munkába álláskor, és évente megismételve munkavédelmi oktatást kell tartani, amit dokumentálni kell. Az elméleti oktatás keretében az érintett munkavállalóval a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez kapcsolódó előírásokat, szabványokat, magatartási szabályokat kell megismertetni. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör és beosztás szerint szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Az oktatás keretén belül ki kell térni a veszélyhelyzetben, illetve a rendkívüli munkavégzés körülményei között tanúsítandó magatartás elsajátítására is.

A munkavédelmi oktatásról bővebben itt olvashat.

4. Munkavédelmi képviselő

Azon munkáltatók esetében, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 20 főt, munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselő képviseli a munkavállalók érdekeit, tanácskozásokon vesz részt. Továbbá a munkáltatóval együttműködve kialakítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés környezetét.

5. Egyéni védőeszköz juttatás rendje

A munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Munkavédelmi törvény 56. §

6. Veszélyes gépek üzembe helyezése

Veszélyes gépek üzembe helyezését Ön (mint Vállalkozó vagy ügyvezető) rendeli el, azonban ez előtt a veszélyes gépeket munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell alávetni. Ez természetesen munkavédelmi szaktevékenység. A veszélyesnek minősülő gépek jegyzéke az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében található.

7. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletnek megfelelően, attól függően, hogy az Ön Vállalkozása milyen veszélyességi osztályba tartozik és hány alkalmazottja van, Önnek minimum az alábbi munkaidőben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia:

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 2 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 2 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
minden további megkezdett 600 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakember napi 2 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
minden további megkezdett 800 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben

The post Munkavédelmi alapok appeared first on Active Safety.

Kockázatértékelés

szbalazs — Thu, 18 Apr 2019 09:50:22 +0000

Mi is az a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés során kielemezzük, hogy adott munkafolyamatok során és adott munkakörnyezetben milyen veszélyek leselkednek az Ön munkavállalóira, majd meghatározzuk milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ezeknek a kockázatoknak a gyakorisága és hatása minimalizálható legyen.

A fentiek alapján gondolhatná Ön, hogy „hát mi csak bent ülünk az irodában, itt aztán nem történik semmi.” Sajnos ez egyáltalán nem így van. Egy irodai munkavégzés során is rengeteg körülményt kell figyelembe venni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez.

Kell-e az Ön Vállalkozásának kockázatértékelést csinálnia?

Minden olyan Vállalkozásnak kell legyen kockázatértékelése, amelynek legalább 1 fő alkalmazottja van. Akkor is, ha az az egy fő csak részmunkaidőben dolgozik.

Milyen gyakran kell kockázatértékelést csinálni?

Már a Vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt el kell készíteni, majd az elkészült kockázatértékelést felül kell vizsgálni

legalább 3 évente
vagy ha súlyos munkahelyi baleset történik
vagy ha a munkakörülmények jelentősen megváltoznak (pl. új gép érkezik, új technológia kerül bevezetésre vagy új helyen kezd el dolgozni a Vállalkozás)

Ki csinálhat kockázatértékelést

A kockázatértékelés munkavédelmi szaktevékenységnek számít, így csak munkavédelmi szakember végezheti.

Mik lehetnek a következmények a kockázatértékelés elmulasztása esetén?

Munkavédelmi bírság : a bírság összege 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet telephelyenként. A bírság nagyságának megállapítása során a hatóság nem veszi figyelembe a Vállalkozás anyagi helyzetét, viszont azt igen, hogy hány fő volt veszélyeztetve (pl. adott telephelyen dolgozók száma). A dolgozók száma szorzóként működik, így ha a kirótt bírság pl. 100.000 Ft lenne és az adott telephely 10 főt foglalkoztat akkor az máris 1.000.000 Ft. Ezenkívül létezik ún. halmozati szorzó is, tehát 2 vagy több munkavédelmi mulasztás együtt drágább lesz mint külön-külön lennének.

Kártérítési következmények : amennyiben a munkavállalót baleset éri, a vagyoni és nem vagyoni kárát lehet, hogy meg kell téríteni

Bűntetőjogi következmények : a kockázatértékelés elmulasztása súlyos munkahelyi veszélyeztetésnek minősül, így ha baleset következik be és nincs a Vállalkozásnak kockázatértékelése, úgy az már bűncselekmény, ami a baleset súlyosságától függően 1-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

The post Kockázatértékelés appeared first on Active Safety.