szbalazs, Author at Active Safety

Napelemparkok építésének munkavédelme

szbalazs — Wed, 03 Jul 2019 09:16:38 +0000

A legkisebb mértékben sem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon jelenleg gombaszám nőnek a napelemparkok / naperőművek.

Az Energiaklub cikke szerint 2016-ban a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 1917 darab (összesen 930 MW-nyi) naperőmű építéséhez adott ki engedélyt. Az nem kevés.

Szóval bőven van mit építeni, és ha már építkezünk akkor ne feledkezzünk meg a munkavédelemről sem.

Mire figyeljünk?

Túl azon, hogy természetesen a naperőművek építése során is biztosítani kell a minden más építkezésnél megszokott munkavédelmi alapokat, mint pl.

kockázatértékelés
helyszíni munkavédelmi koordinátor
munkavállalók orvosi alkalmassági igazolása
egyéni védőeszköz juttatási rend
stb…

nem árt néhány projektspecifikus munkavédelmi szempontot is figyelembe venni.

Melyek ezek ?

A naperőművek építése során a tartószerkezet általában nem beton alapokon, hanem cölöpökön vagy talajcsavarokon áll, melyekhez cölöpverő gépet vagy talajcsavarozó gépet használnak. Kis hazánkban pedig anno nagy harcok dúltak, így még a kivitelezés megkezdése előtt meg kell győződni a talaj lőszermentességéről (ez általában nem olcsó dolog) valamint meg kell ismerni a felszín alatti közművek nyomvonalait is. A napelemparkokat körülvevő kerítést is sokszor úgy kivitelezik, hogy talajfúró géppel fúrják ki az oszlopok helyét, így természetesen a kerítés tervezése során is figyelembe kell venni a közművek nyomvonalát.

Legyünk különös tekintettel az elektromos vezetékek védőtávolságaira és a földalatti kábelek megfelelő jelölésére.

Szintén célszerű különös figyelmet fordítani a földmunkagépek, talajcölöpöző gépek, talajfúró gépek és egyéb gépek teljes dokumentációjának meglétére valamint az adott gép önsúlyának tekintetében a megfelelő tűzoltókészülék meglétére.

Természetesen rengeteg szakmai fogást is lehet (és kell is) alkalmazni a kivitelezés biztonságosabbá tételének érdekében. Például az egyes napelempanelek kábeleit (az összeadódó feszültségek miatt) célszerű a kivitelezés minél későbbi szakaszában összekötögetni.

Ahhoz, hogy a kivitelező cég vezetője nyugodtan aludhasson, a fentiek megléte még nem elég. Ezer további dologra is oda kell figyelni, mint pl.

elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása
szociális helyiségek biztosítása
helyszíni konténerek érintésvédelmi felülvizsgálata
használt eszközök felülvizsgálata
veszélyes anyagok (festék, stb…) biztonsági adatlapjai
stb, stb…

The post Napelemparkok építésének munkavédelme appeared first on Active Safety.

Kisvállalkozások munkavédelme

szbalazs — Thu, 13 Jun 2019 08:20:14 +0000

Az Ön Vállalkozásának kevés az alkalmazottja, vagy esetleg egyáltalán nincs is, mert csak Ön dolgozik benne egyedül?

Ráadásul nem is veszélyes munkát végeznek, hiszen csak az irodában ülnek, ingatlan közvetítéssel, könyveléssel vagy kozmetikával foglalkoznak, körmöt festenek, manikűröznek, stb…

Akkor meg minek a munkavédelemmel foglalkozni, nem?

Nos, ez tévedés…már egy 1 fős vállalkozásnak is meg kell bizonyos feltételeknek felelnie, kell bizonyos dolgokkal foglalkoznia, aminek hiányáért egy hatósági ellenőrzés során súlyos büntetésekre lehet számítani.

Ezek közül az egyik legfontosabb talán a kémiai kockázatértékelés, amit minden olyan vállalkozásnak meg kell csinálnia, aki veszélyes anyagokkal dolgozik.

Jó, de mi nem vagyunk vegyi üzem, nem használunk veszélyes anyagokat…

A vállalkozások több veszélyes anyagot használnak, mint azt Ön gondolná. Ha használnak pl. a felmosáshoz vegyszereket (hypo, domestos és társai…) vagy kézfertőtlenítőt, ami sokszor tűzveszélyes anyag, akkor de, Ön veszélyes anyagokkal dolgozik, és ebben az esetben kémiai kockázatértékelést kell készíteni.

A kémiai kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi szaktevékenység, így csak munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy csinálhatja.

Biztonsági adatlap

Szintén ehhez a témához tartozik, hogy a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait le kell tölteni a gyártó honlapjáról. A biztonsági adatlap tartalmazza a legfontosabb információkat arról, hogy hogyan kell tárolni és felhasználni az adott anyagot, milyen védőeszközök szükségesek a használata közben, illetve mi a teendő expozíció (a veszélyes anyaggal való érintkezés, lenyelés, stb…) esetén.

Természetesen a kémiai kockázatértékelés csak egy dolog a sok közül amit meg kell csinálni. Amennyiben az Ön Vállalkozásának legalább egy alkalmazottja van, akkor az érdemes lehet elolvasnia az alap munkavédelmi követelményekről szóló blogot is. Persze vannak speciális követelmények is, attól függően, hogy az adott Vállalkozásnak mi a profilja, hiszen nyilvánvalóan más veszélyek vannak jelen pl. egy asztalos üzemben és egy szolárium-szalonban.

The post Kisvállalkozások munkavédelme appeared first on Active Safety.

Gépek üzembe helyezése

szbalazs — Tue, 11 Jun 2019 10:58:53 +0000

Egy munkaeszköz üzemeltetése kizárólag a munkavédelmi előírások betartásával történhet. Ha pedig nincs releváns munkavédelmi előírás akkor a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények betartásával.

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli.
Munkavédelmi törvény 21. §

Mi számít veszélyes munkaeszköznek?

Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes munkaeszköznek minősül többek között a teljesség igénye nélkül:

Körfűrészek
Faipari gyalugépek kézi előtolással
Szalagfűrészek
Csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással
Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására
Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.
Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz
Fröccsöntőgépek vagy formázóprések
Föld alatti munkára szolgáló
- vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik;
- hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak;
- munkagépekbe beépített belső égésű motorok
Járművekre szerelt emelők
Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye
Pirotechnikai termékeket gyártó gépek
Daruk és futómacskák gépi meghajtással
Gépi hajtású emelőtargoncák
Villamos emelődobok
Rakodógépek
Mezőgazdasági és erdészeti traktorok
Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései
Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk
Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései
Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

Mi a munkavédelmi üzembe helyezés?

az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, tehát csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező ember végezheti el.

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele, folyamata

Először a villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálatáról kell gondoskodni (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), melyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.
Ezután következhet munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat, mely során vizsgálni kell
rendelkezésre állnak-e a

létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai
munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem), munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok
szükséges hatósági engedélyek
üzemeltetéshez szükséges utasítások

Ha a felsorolt dokumentumok a rendelkezésre állnak, akkor a munkáltatónak el kell írásban rendelnie a gép üzembe helyezését.
Az üzembe helyezés után legalább 5 évente időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell készíteni, ami szintén munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül és munkavédelmi szakember végezheti el.

Munkavédelmi üzembe helyezés utáni feladatok

Vizsgálni kell a dolgozók egészségügyi alkalmasságát. A veszélyes gépeken dolgozók érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal kell rendelkezzenek.
A dolgozókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, hiszen új gép, új technológia bevezetése esetén frissíteni kell a munkavédelmi oktatást
A kockázatértékelést felül kell vizsgálni, frissíteni kell

The post Gépek üzembe helyezése appeared first on Active Safety.

Védőeszköz juttatási rend

szbalazs — Mon, 03 Jun 2019 12:25:45 +0000

A munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége. A munkavédelmi törvény értelmében a munkáltatónak írásban kell meghatározni az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat. Ez a dokumentum az egyéni védőeszköz juttatási rend.

A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként az egyéni védőeszköz juttatási rendben határozza meg azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat is.

A védőeszközök kiválasztása és a védőeszköz juttatási rend meghatározása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

A védőeszköz juttatási rend kialakítása során meg kell határozni a kockázatok jellegét és mértékét, biztosítani kell a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok figyelembevételével kell kiválasztani.

Az egyéni védőeszköz juttatási rend többek között tartalmazza:

a védőeszköz ellenőrzésére, tárolására, cseréjére,
karbantartására,
az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelésére,
továbbá a védőeszköz használatának feltételeire (beleértve a használat időtartamát is)

vonatkozó információkat.

The post Védőeszköz juttatási rend appeared first on Active Safety.

Építőipari munkavédelmi koordináció

szbalazs — Sat, 01 Jun 2019 20:58:10 +0000

Az építőipar munkavédelmi szempontból az egyik legtöbb veszélyt magában hordozó terület. Gondoljunk csak bele, hogy milyen sokféle veszélyforrás leselkedik a munkavállalókra egy-egy építkezésen. Ott van pl. a leesés veszélye, a zárt térben végzett munka, áramütés veszélye, vegyi anyagokkal történő munkavégzés (köztük rákkeltő anyagok), vágásveszély, elütés veszélye, zajártalmak… hogy olyanokról már ne is beszéljünk mint pl. a rossz testtartással történő munkavégzésből adódó veszélyek és még hosszan sorolhatnánk…

Éppen a fentiek miatt nagyon fontos, hogy egy-egy építkezésen különös figyelmet fordítsunk a munkavállalók biztonságára.

Az egyik legfontosabb teendő, hogy a tervezéshez is és a kivitelezéshez is munkavédelmi koordinátort

(más néven: biztonsági és egészségvédelmi koordinátort) kell foglalkoztatni vagy megbízni. Mindig, minden építkezéshez. Azért ezt említem az egyik legfontosabb teendőként, mert egy jó munkavédelmi koordinátor egyúttal biztosítja a megfelelő szintű szakmai tudást is az építkezésen és hasznos információkat tud adni a munkavédelmi kötelezettségekről és előírásokról.

A munkavédelmi koordinátor

…alkalmazását egyébként a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM rendelet írja elő.

3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) (…)

(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. (…)

Mik a munkavédelmi koordinátor feladatai?

A pontos meghatározás miatt ide teszem a jogszabályi szöveget (alább a rendelet sorszámára klikkelve össze lehet csukni, ki lehet nyitni)…és szorítkozzunk most csak a kivitelezésre, hiszen a tervezési fázis koordinációját sokszor olyan tervező látja el, aki munkavédelmi szakképesítéssel is rendelkezik.

4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 8. §

A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők:

a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és – amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges – a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. §-ban meghatározottakat, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;

b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 7. § c) pontjában meghatározott dokumentációhoz, annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;

c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra;

d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;

e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Tehát mit is csinál a munkavédelmi koordinátor a gyakorlatban…

Nagyrészt ellenőriz és ha valami eltérést talál az előírásokhoz képest akkor javaslatot tesz a korrigálásra. Sokszor szokták kérdezni tőlem, hogy éppen mit dolgozok. Munkavédelmi koordinátor vagyok. „Akkor te ellenőrzöd, hogy az építkezésen mindenkin van-e sisak?” Valóban az egyéni védőeszközök viselésének ellenőrzése is feladat, de ez csak a munka kis része…emellett olyan problémák is elő szoktak fordulni, hogy a földmunkagépek dokumentumai hiányosak, a tűzoltókészülékek érvényessége lejárt, a helyszíni munkavédelmi dokumentáció (kockázatértékelés, orvosi alkalmassági papírok, elektromos eszközök felülvizsgálati papírjai, stb…) hiányos, vagy éppen a veszélyes anyagokkal dolgozók nem tudják, hogy annak a biztonsági adatlapját le kell tölteni a gyártó honlapjáról és az abban meghatározottaknak megfelelően kell felhasználni és tárolni. Ezenfelül még ellenőrizni kell olyan dolgokat is mint pl. a sarokcsiszoló és egyéb gépek burkolata nincs-e eltávolítva, a hosszabbító és egyéb elektromos kábelek épek-e, a munkaárkok szabályszerűen el vannak-e kerítve, a teheremelések biztonságosan és szabályszerűen történnek-e, ehhez a körülmények adottak-e (nem feslett a teheremelő kötél, stb…), biztosítva vannak-e a szociális feltételek (wc, kézmosási lehetőség, stb…). Rengeteg ellenőrizendő dolgot tudnék még felsorolni, de a lényeg az, hogy sokat számít mennyire tapasztalt munkavédelmi koordinátort bíz Ön meg egy adott feladatra, mivel egy jó koordinátor kimegy egy területre és kapásból kiszúrja azokat a dolgokat amiket korrigálni kell. És ezáltal például egy hatósági ellenőrzés esetén is rengeteg pénzt megspórolhat a kivitelező.

Összehangol és egyeztet a többi cég koordinátoraival, projektvezetőivel és mindenkivel akivel szükséges a biztonságos munkavégzés érdekében. Nem mondok azzal újat szerintem, hogy egy-egy gyár vagy erőmű vagy bármely nagyobb projekt esetén több cég munkavállalói dolgoznak egyszerre ugyanazon a helyszínen. Sokszor fizikailag is igen kis területre összezsúfolva. Ilyenkor már maga a párhuzamos munkavégzés is egy veszélyforrást jelent, hiszen gondoljunk csak bele mi történik, ha az egyik cég dolgozói például épp festenek (higító, festék, csupa gyúlékony anyag…), míg mellettük a másik cég emberei flexszel vágnak valamit és repülnek a szikrák mindenfelé. Az ilyen esetekre szerencsére rengeteg megoldás van, de mindegyiknek az előfeltétele az, hogy legyen ott egy tapasztalt, jól felkészült munkavédelmi koordinátor, aki gondol ezekre. Persze ez a flexelős eset csak egy példa a sok közül.

Szakmai (munkavédelmi) tájékoztatást nyújt a kivitelező számára, bármely kérdéses esetben.

A fentieken kívül sokszor más feladattal is meg szokták bízni a munkavédelmi koordinátort. Sok nagy cég például intézkedési joggal is felruházza, így például bizonyos projekteken a fővállalkozó munkavédelmi koordinátora jogosult az alvállalkozók munkavédelmi hiányosságaira a szerződésben meghatározott mennyiségű „büntető pontot” kiszabni, melyekért a fővállalkozó kötbér formájában levonást eszközöl az alvállalkozóktól.

Összefoglalva tehát…

Miért kell Önnek munkavédelmi koordinátor egy építkezésen ?

Mert rendelet írja elő
Mert tájékoztatást nyújt a biztonságos munkavégzés feltételeiről
Mert ellenőriz és koordinál a biztonságos munkavégzés érdekében
Mert tájékoztatást nyújt a hatályos munkavédelmi jogszabályokról

Ha már úgyis kötelező akkor milyen a jó munkavédelmi koordinátor ?

Szerintünk…

Tapasztalt és gyakorlatias
Emellett rendelkezik megfelelő lexikális (szakmai, jogszabályi) tudással
Jól kommunikál az emberekkel

The post Építőipari munkavédelmi koordináció appeared first on Active Safety.

Munkavédelmi alapok

szbalazs — Tue, 28 May 2019 13:30:23 +0000

Mi az a munkavédelem? És mi az a kockázatértékelés? És kell-e nekem ezzel egyáltalán foglalkozni? És ha igen akkor mennyire?

Csupa olyan kérdés ami egy Vállalkozó fejében megfordul, amikor először meghallja azt a szót, hogy „munkavédelem„.

Kezdjük az elején…

A munkavédelem célja a balesetek, egészségi károsodások elkerülése, megelőzése, amit a biztonságos munkakörülmények kialakítása és a munkavédelem alapvető szabályainak ismerete segít.

A munkavédelem előírásainak, szabályainak megismerésében természetesen a segítségére leszünk.

FONTOS TUDNI !!! …hogy az alábbi cikkben leírtak csak egy kivonatot képeznek a legalapvetőbb teendőkről, és nem fedik teljes mértékben az összes munkavédelmi feladatot, hiszen egy Vállalkozásnak igen szerteágazó előírásoknak kell megfelelnie működése során. Nem esik szó itt többek között a veszélyes anyagok kezeléséről, építőipari munkavédelmi koordinációról, stb…

1. Kockázatértékelés

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, melyben a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatokat elemzi. Ezt már a Vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt el kell végezni. Kockázatértékelést csak munkavédelmi szakember készíthet.

A kockázatértékelésről bővebben itt olvashat.

2. orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkavállalónak a munkába állás előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Ezt követően a vizsgálatot az „orvosi vizsgálatok rendje” szerinti gyakorisággal meg kell ismételni. A vizsgálatok elvégzésének rendjét és eredményét a munkáltatónak írásban dokumentálnia kell.

3. Munkavédelmi oktatás

A munkavállalók részére, munkába álláskor, és évente megismételve munkavédelmi oktatást kell tartani, amit dokumentálni kell. Az elméleti oktatás keretében az érintett munkavállalóval a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez kapcsolódó előírásokat, szabványokat, magatartási szabályokat kell megismertetni. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör és beosztás szerint szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Az oktatás keretén belül ki kell térni a veszélyhelyzetben, illetve a rendkívüli munkavégzés körülményei között tanúsítandó magatartás elsajátítására is.

A munkavédelmi oktatásról bővebben itt olvashat.

4. Munkavédelmi képviselő

Azon munkáltatók esetében, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 20 főt, munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselő képviseli a munkavállalók érdekeit, tanácskozásokon vesz részt. Továbbá a munkáltatóval együttműködve kialakítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés környezetét.

5. Egyéni védőeszköz juttatás rendje

A munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Munkavédelmi törvény 56. §

6. Veszélyes gépek üzembe helyezése

Veszélyes gépek üzembe helyezését Ön (mint Vállalkozó vagy ügyvezető) rendeli el, azonban ez előtt a veszélyes gépeket munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell alávetni. Ez természetesen munkavédelmi szaktevékenység. A veszélyesnek minősülő gépek jegyzéke az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében található.

7. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletnek megfelelően, attól függően, hogy az Ön Vállalkozása milyen veszélyességi osztályba tartozik és hány alkalmazottja van, Önnek minimum az alábbi munkaidőben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia:

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 2 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 2 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
minden további megkezdett 600 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakember napi 2 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben és
minden további megkezdett 800 munkavállaló után 1-1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidőben. (Tehát pl. 1001 munkavállaló esetén már 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni)

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

1-9 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember heti 1 órában
10-49 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
50-500 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 1 órában
501-1000 munkavállaló között 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember napi 4 órában
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember teljes munkaidőben

The post Munkavédelmi alapok appeared first on Active Safety.

Munkavédelmi oktatás

szbalazs — Wed, 24 Apr 2019 08:29:07 +0000

Kinek kell munkavédelmi oktatás?

Minden alkalmazott számára kötelező munkavédelmi oktatást tartani, függetlenül attól, hogy milyen munkát végez (irodai, mezőgazdasági, ipari, stb…)

Miért szükséges a munkavédelmi oktatás?

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalók elméleti és gyakorlati tudást szereznek a biztonságos munkavégzésről. Megismerkednek a munkavégzésükkel kapcsolatban érvényben lévő munkavédelmi szabályokkal, előírásokkal, utasításokkal.

Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?

a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor

Munkavédelmi törvény 55. § (1)

…tehát, ha az Ön cége eddig pl. Karakószörcsökön dolgozott egy projekten, és arról átmennek az emberek egy másik projektre, pl. Ököritófülpösre, akkor munkavédelmi oktatásban kell részesülniük.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha mondjuk az Ön Vállalkozásának gyártócsarnokában egy új gyártósort állítottak működésbe.

Fontos, hogy a munkavédelmi oktatást mindig rendes munkaidőben kell megtartani. /Mvt. 55.§ (1) d)/

Ki tarthat munkavédelmi oktatást?

Bárki. A munkavédelmi oktatást akár Ön is megtarthatja munkavállalói számára, vagy akár egy erre kijelölt személy is.

Azonban az oktatási tematikát (amely alapján az oktatást meg kell tartani) csak munkavédelmi szakember készítheti el.

A munkavédelmi oktatás típusai:

Előzetes : a munkába állást megelőzően kell tartani
Időszakos : célja a már megszerzett ismeretek szinten tartása
Rendkívüli : súlyos munkabaleset vagy rendkívüli esemény során kell tartani

Mit kell még tudni a munkavédelmi oktatásról?

Az oktatás során nem csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is át kell adni (pl. hogyan működik a tűzoltó készülék, hogyan kell felvenni a biztonsági hevedert, stb…)

A munkavédelmi oktatás eredményességéről meg kell győződni (visszakérdezés vagy teszt, stb…)

Az oktatást dokumentálni kell, és a dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. A dokumentációnak tartalmaznia kell egy hivatkozást az oktatási tematikára és a résztvevők aláírásával is el kell látni.

Az oktatást időről időre ismételni kell. Ennek gyakoriságát a munkáltató határozza meg (időszakos munkavédelmi oktatás).

The post Munkavédelmi oktatás appeared first on Active Safety.

Kockázatértékelés

szbalazs — Thu, 18 Apr 2019 09:50:22 +0000

Mi is az a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés során kielemezzük, hogy adott munkafolyamatok során és adott munkakörnyezetben milyen veszélyek leselkednek az Ön munkavállalóira, majd meghatározzuk milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ezeknek a kockázatoknak a gyakorisága és hatása minimalizálható legyen.

A fentiek alapján gondolhatná Ön, hogy „hát mi csak bent ülünk az irodában, itt aztán nem történik semmi.” Sajnos ez egyáltalán nem így van. Egy irodai munkavégzés során is rengeteg körülményt kell figyelembe venni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez.

Kell-e az Ön Vállalkozásának kockázatértékelést csinálnia?

Minden olyan Vállalkozásnak kell legyen kockázatértékelése, amelynek legalább 1 fő alkalmazottja van. Akkor is, ha az az egy fő csak részmunkaidőben dolgozik.

Milyen gyakran kell kockázatértékelést csinálni?

Már a Vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt el kell készíteni, majd az elkészült kockázatértékelést felül kell vizsgálni

legalább 3 évente
vagy ha súlyos munkahelyi baleset történik
vagy ha a munkakörülmények jelentősen megváltoznak (pl. új gép érkezik, új technológia kerül bevezetésre vagy új helyen kezd el dolgozni a Vállalkozás)

Ki csinálhat kockázatértékelést

A kockázatértékelés munkavédelmi szaktevékenységnek számít, így csak munkavédelmi szakember végezheti.

Mik lehetnek a következmények a kockázatértékelés elmulasztása esetén?

Munkavédelmi bírság : a bírság összege 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet telephelyenként. A bírság nagyságának megállapítása során a hatóság nem veszi figyelembe a Vállalkozás anyagi helyzetét, viszont azt igen, hogy hány fő volt veszélyeztetve (pl. adott telephelyen dolgozók száma). A dolgozók száma szorzóként működik, így ha a kirótt bírság pl. 100.000 Ft lenne és az adott telephely 10 főt foglalkoztat akkor az máris 1.000.000 Ft. Ezenkívül létezik ún. halmozati szorzó is, tehát 2 vagy több munkavédelmi mulasztás együtt drágább lesz mint külön-külön lennének.

Kártérítési következmények : amennyiben a munkavállalót baleset éri, a vagyoni és nem vagyoni kárát lehet, hogy meg kell téríteni

Bűntetőjogi következmények : a kockázatértékelés elmulasztása súlyos munkahelyi veszélyeztetésnek minősül, így ha baleset következik be és nincs a Vállalkozásnak kockázatértékelése, úgy az már bűncselekmény, ami a baleset súlyosságától függően 1-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

The post Kockázatértékelés appeared first on Active Safety.